Dolgozom a kertben. A kapu nyitva egy kocsi lassít a ház előtt, megáll. Vajon ki lehet? Kimentem. Egy teli szájjal vigyorgó pasas szállt ki, nyújtja a kezét.
- X.Y. vagyok, Pestről jöttünk, a cégünk ma tíz éves, és ezért járjuk az országot, és ha egy dolgos embert látunk, aki a kertben dolgozik, azt megajándékozzuk, de csak ma, és mindössze tízet! - hadarja egy szuszra. Kedves, talán túlzottan is. Sajnos a nevét nem értettem, pedig megérdemelné, hogy leírjam, hadd ismerje meg mindenki, aki olvassa a blogomat!
Én is bemutatkoztam.
A pasi megy a kocsihoz, kiszáll egy szőkeség is, mindeniknél vannak valami dobozok, amit most nekem adnak majd ajándékba! Hát nem kedvesek?
- Ide tegyék a kerti asztalra! - mutattam. Közben kijön az asszony is. És a nagy dumás máris kezdi az ajándékok magasztalását. Elsőként egy szupernek látszó serpenyő, amin termosztát van, meg betét (szárnyas-e nem tudom), meg egy csepp olajjal megfőz mindent, energiatakarékos és koleszterinemet is csökkenti, meg a vérnyomásomat is. Kár, hogy nem hiszek a csodaedényben!
- Hány éves házasok? - kérdezi hasbjukatbeszélőkém..
- Harminchat...
- Hát akkor kedves István, ajándékozza meg a feleségét ezzel! - és a kezembe nyom egy férfi és női karórát, ránézésre legalább 500 forint összértékben.
Kaptunk még egy kozmodiszket is, ez igen hasznos, bár már van.
Kaptunk egy V alakú szeletelőt, bár az is van (kettő is).
Kaptunk még egy színes serpenyőt, de nem bontják ki, mert ki tudja, mi a franc van a dobozban?
Ennyi mindent kaptunk ám!
Hiszed-e?
Én nem akartam hinni a szememnek! És miért? Mert dolgos vagyok, és szép vagyok (ezt csak én teszem hozzá, de tény!).
Mindent lepakolnak az asztalra, már búcsúznának, amikor, ugye meg kell értenünk, még van egy nüanc:
- Tudják, nekünk vissza kell igazolnunk a cég felé, hogy nem magunknak tesszük el a holmikat...
Ez tiszta sor, majd írunk egy köszönő levelet!
- ...ezért aztán ezt a serpenyőt, aminek az értéke 60.000 forint jelképesen meg kellene venni, elhanyagolható az ár, ha az ajándékokat figyelembe vesszük, csak 39.990 forint, ezt ugye megértik?
Megértettük.
Főleg azt, amit már úgyis tudtunk, hogy semmit nem adnak ingyen.
Ők meg nem értik, hogyha megértjük, akkor miért mehettek Isten hírével a sok szép ajándék ellenére...
Mert ugye, semmi cégnevet nem lehetett kiszedni belőlük...
Csak annyit, hogy Laci bácsi konyháját ők látják el termékkel, meg a Stahl konyhát is... De ez nem mond semmit, mert ezeket én nem nézem.
Szóval csak ezt akartam elmondani... és ha hozzád is elérnek, akkor rúgd ki őket két lábbal!
Utolsó kommentek