Hiába olyan olyan az idő, hogy Bálint gazda azt írta a hírlevelében, hogy: "a növények becsapva érzik magukat...", mégis kerti munkával töltöttem a délutánt.
Eddig a palántáimat az ablakpárkányon neveltem, de ez nem sokáig tartható állapot. Ha ablakot akarunk nyitni, akkor az igen komplikált feladat, no meg a palánták állandó forgatása is szükséges. Aztán ha az ember elhatározza, hogy az idén nem vesz palántát... akkor bizony sok-sok ablak kellene hozzá.
Úgy esett, hogy az egyik kedves ismerősünk a faluban felajánlotta, hogy az ablakból települjek át a melegházába. Ő nagyban foglalkozik virággal meg efféle. Nem kellett nagyon noszogatni, Gyorsan elültettem a szükségesnek ítélt magokat, és átvittem.
Ez azért is nagyszerű megoldás, mert állandó gondom volt, ha Pesten tanítok, akkor abban a hat napban mi történik a konyhakertbe szánt növénykéimmel. Az mégse elég nekik, ha Pestről agykontroll útján megüzenem nekik, hogy szeretem őket, a víznek valahogyan jobban tudnak örülni.
Ezek a gondok már átmentek múlt időbe!
Szóval azt mondja az irka, hogy a sűrűn vetett magokat kikelés és némi erősödés után pikírozni kell, hogy ilyen rettentő szakszerű legyek, ami tűzdelést illeti. A befőzni való paradicsomom - egy cserépben - már szép nagy volt, ezért azt már át kellett ültetnem.
Közben Csilla, a kertész, tanított: nem baj, ha a paradicsom gyökere visszahajlik, jó mélyen kell az átültetést megcsinálni, egészen az alsó sziklevélig be kell tenni a földbe, mert a paradicsom a földbe került szárán is nevel gyökérzetet, így a palántáé erős lesz, amikor ki fogom ültetni.
A munka öröm.
Azt látni, hogy ahogyan a kis palánták sorakoznak a kis műanyag cserepekben. Látom a kertem, hogy piroslanak majd rajta a hatalmas paradicsomok... Csak a paprikáim... nem tudom, miért nem kelt ki szinte egy sem! Se a cseresznyepaprikám, se a fűszerpaprika, se a tölteni való F11-es, se a chilim. Csak a macskapöcse, de abból legalább annyi van, hogy erős paprikából nem lesz hiány jövőre sem.
Most más dolog van. De vasárnap, új magokat ültetek rájuk, és lesz késői palántám.
Nem sietek. Már megtanultam, hiába árulnak a piacon gyönyörű, hatalmas palántákat április elején, csak májusban teszem ki, a fagyok után, és az pontosan akkor fog teremni, mint a 200 forintos, drágán vásárolt paradicsompalánta.
Azt a földet, amiben eddig nevelkedtek a növények összegyűjtöm, és megy majd a kertbe, vagy a muskátlik átültetésére használjuk, de a palántafölddel nem kevertem össze, mert fennáll a fertőzés veszélye.
Nem kéne felmondani a meteorológusoknak, és olyant szerezni, aki jó időt tud mondani?
Utolsó kommentek