Az a helyzet, hogy kicsit megdolgoztatja az agyamat, hogy a túró és a sajtkészítés után maradt savót mi mindenre használjam fel?
Most egy burgonyakrémlevest készítettem.
Közben az is eszembe jutott, hogy érdemes átnézni, ki mit blogol ki, milyen ételek vannak túlsúlyban. Ez akkor ötlött az eszembe, amikor átnéztem a receptjeimet.
Mert én úgy csinálom, hogy a gugli olvasóba teszem a blogokat, ott megnézem, és amelyik tetszik, arra kattintok, majd pdf fájlba nyomtatom a Print Friendly alkalmazással. És ezekhez a blogokhoz kommentelek is. A napokban végignéztem, hát levesből majd annyi van, mint másból. Ez is azt mutatja, hogy eléggé leveses vagyok. Meg az is, hogy a blogomban sok leves van.
Miként ez is:
A burgonyát karikára vágtam, mert az már tuti volt, hogy habart típusú leves lesz, bár habarás nélkül, és ebbe a krumplit csak karikára vágom.
Egy szál pórét felkarikáztam, olíva olajon megdinszteltem, rádobtam a burgonyát, megkevertem, majd felöntöttem a savóval. Sóztam, borsoztam, és majoránnát dobtam rá vagy két kávéskanállal, hiszen ez a lelke ennek a levesnek. Amikor a burgonya majdnem teljesen megfőtt, a felét kiszedtem, botmixerrel simára zagyikoltam a levest, adtam hozzá vagy két deci tejszínt (házit, annyi van, hogy nem tudok mit kezdeni vele, heti négy liter tejről! Éljenek a tehenek! Kép nincs!), és óvatosan visszatettem a burgonyakarikákat.
Felforraltam, tálaltam, az enyémet megszórtam egy kis finom csípős paprikával.
Utolsó kommentek