Ennek a receptjét a Gourmet Stúdió blogban találtam, és annyira megtetszett, hogy egyik nap elkészítettem, hogy megkóstolhassam. Ha az eredeti receptre vagy kíváncsi, azt a linken megtalálod. Azért voltam lelkes az elolvasása után, mert valami hasonlót én már készítettem régen is, az internet előtti őskorban, amit spanyol tükörtojás néven ismertem (bár az kicsit, no legyen: nagyon más). Azt, amikor főiskolás voltam a '70-es évek végén, sokszor készítettem. De most erről a Marokkói tojás néven ismert tojásételről beszélünk.
Ehhez használtam el a kert utolsó, frissen leszedett paradicsomait. Nekem nincs se salott hagymám, se mogyoróhagymám, de van sokkal finomabb: minden hagyma amit az első kertbe duggattam, apró maradt, és bár beérett, finom, leveses és édes lett. Így ebből pucoltam meg 5 darabot, apróra vágtam. Adtam hozzá vagy három gerezd felaprózott fokhagymát is.
Olaj nélkül - indiai módra - megpattogtattam egy kiskanálnyi római köményt, majd megloccsantottam olíva olajjal, és beledobtam a hagyma, fokhagyma keverékét. 4-5 paradicsomot meghámoztam forró víz segítségével (beledobtam, majd némi hőfürdő után hidegbe tettem, a szauna után a paradicsom le kívánja vetni a bőrét), a magokat kikapartam, de úgy, hogy minél kevesebb lé menjen veszendőbe. Felaprítottam, rádobtam a hagymára, sóztam, borsoztam és megszórtam csilivel (ez utóbbit csak hazudom ám, mert a Seafalconné nem eszi a csípőst, de te, ha szereted, tegyél rá, én utólag, a tányéron szórtam meg), és kissé besűrítettem.
Ezután beleütöttem a tojásokat, a fehérjét elblögyköltem, vigyázva, hogy a sárga épen maradjon. Megszórtam petrezselyem zöldjével.
Annak ellenére, hogy a fényképen nem látszik, úgy ettem, hogy egy-egy szelet pirítósra toltam a tojásokat.
Csuda finom reggeli volt!
Utolsó kommentek