Nagyon ügyeske vagyok! Sikerült a kettőt összehoznom. Mert ugyebár szilveszterkor sok helyütt kocsonya van, és mindenütt akad egy-két tonna sütemény. Nos az enyém így néz ki:
Kocsonyakuglóf |
Szóval kocsonyakuglófot csináltam. Legtöbbször körömből, mint most is, de te használj nyugodtan bőrt, meg fejet, meg fülét, szóval mi szem-szájnak ingere, és belevaló.
A főzés nálunk a lehető legegyszerűbb: a megmosott, tisztított körmöket bele a vízbe, hogy jól ellepje, sózom, borsozom, bele egy nagy fej hagyma egészben, és ízlés szerint fokhagyma, nálam sok (egy fej). Azért sok, mert édesanyámtól úgy tanultam, hogy megy a kocsonyába is módjával, de hogy az ízét átadja, a tányérok aljára tett zúzott fokhagymát, és arra merte a levet.
Mutatós a felvágás után is! |
Szépen megdermedt az erkélyen |
Az ablakpárkányos szépen megdermedt, most már csak a kiborítás maradt. Ehhez vizet forraltam, egy pillanatra belemártottam, de tényleg csak egy pillanatra, mert a megolvadt kocsonya másképp túl sok lett volna, és a tálra való borításkor mindent összefröcskölhetett volna.
Mindenki úgy ette, ahogyan szerette: a fiam mustárral, a feleségem kevés citromlével, de én paradicsomcsatnit készítettem a nyáron, azzal, hát valami fölséges volt! (Máskor hagymával és ecettel szoktam.)
Tálalva, jó étvágyat kívánok! |
Utolsó kommentek