Itt a vége a spenótomnak, már a kihúzkodott tövekről szedem le a megmenthető leveleket. Ezekhez jött az ötlet, hogy együnk egy kis palacsintát.
Tehát, sütni kell...
Kikevertem a tésztát, cukor nélkül, mert sós palacsinta kell, elkezdtem sütni.
Amikor az asszonykám meghallotta, hogy kinek a milyen anyja mit csináljon, kijött, és megsütött tizenkét palacsintát, én meg a fejembe dugtam a szakadt elsőket... (Ketten voltak, két okból is: 13 palacsintát tilos sütni - a biztonság kedvéért, mert babonásak nem vagyunk -, és egy szakadt palacsintának még nincsen említésre méltó anyukája...)
Amíg a palacsinták sültek, megcsináltam a spenótmártást, és utána és szépen csíkokra vágtam a palacsintákat.
A spenóthoz nagyjából 40 deka levelet használtam fel. Kicsit durván megvágtam őket, és egy kisebb fej hagymát megdinszteltem olíva olajon, és rádobtam a leveleket. Sóztam, borsoztam, adtam neki kevéske gyömbéres fokhagymát, és őrölt szerecsendiót jócskán. Nem kell sokat vacakolni, tíz perc párolás után felöntöttem két deci tejszínnel, felforraltam, és levettem.
Na most jöhet a rakás, avagy a rétegzés: A csíkokra vágott palacsintából egy réteget leraktam, arra jött a krém, arra palacsinta, arra krém, arra palacsinta, arra krém, nolámcsak elfogyott a palacsinta, így a legfelső spenótra sajtot reszeltem, és mehetett a sütőbe. Egészen addig ott lebzselt, amíg a sajt szépen rá nem olvadt a tetejére. A 90 napos diétások ezt nyugodtan elhagyhatják, illetve a maguk adagjára ne tegyenek sajtot, de a spenótjukat se tejszínnel dúsítsák, hanem jófajta csapvízzel adják meg a folyósságát.
Utolsó kommentek