Ezt még el akarom mondani.
Erdélyből Bukarestbe mentünk, hogy eleget tegyünk a kedves invitálásnak: húsvétkor látogassunk el a román fővárosba. Nos, azért maradt Erdélyre három napunk, mert a vendéglátónk ortodox pap és a családja volt, és ezért a papnak Nagypénteken, Nagyszombaton és Húsvét Vasárnap sok dolga van, ideje jelentős részét a templomban tölti, nincs idejük vendégekkel foglalkozni.
Szombaton este fél tízkor érkeztünk a lakótelepre. A városba a Calea Victoriei-en érkeztünk, és ez kellemes meglepetés volt, mert mást, sokkal csúnyább várost vártunk...
Éjfélkor a vendéglátóink megkértek, hogy menjünk le a templomhoz, és vigyünk magunkkal mécsest (amit részünkre már megvettek). Nem tudtuk, miért.
A templom előtti tér zsúfolva volt emberekkel. (a fotó csak illusztráció) A bejárat előtt kis emelvény, ott volt a pópa (a házigazda), és két másik pap is. Amit megtudtam a s
zertartásról: Jeruzsálemből viszik a fényt minden ortodox templomba, amit most, szombat éjfélkor kihoznak, és átadják a híveknek. Sajnos egy kukkot sem értettem a szertartásból, de az csodálatos volt, amikor elcsendesedett mindenki, a templom homlpkzatán kigyulladtak a fények:
"Hristos a înviat" - Krisztus feltámadt. A pópa is ezt kiáltotta.
"Adevărat a înviat" - Valóban feltámadt válaszolta a tömeg. És a fény útjára indult: a papok a híveknek adták, az ő mécseseikről a szomszédaik gyújtották meg, majd ők is továbbadták, percek alatt elért hozzánk is.
- Hristos a înviat - mondta a román szomszédom, amikor megkaptam a fényt.
- Adevarat anviat - válaszoltam (fonetikusan). Csodálatos volt. A kezedben ott a fény, a szívedben békesség.
Hrisztosz anviat (így ejtik) hangzik a köszönés ezentúl, és a válasz rá: valóban feltámadt. Majd utánajárok, hogy húsvét után meddig köszönnek így a hívek, mert ezt elfelejtettem megtudni.
Ez a lakótelepi templom, ahol Ionel az Istent szolgálja:
Utolsó kommentek